Horváth Tamás - Dimenzió (ft. Majka)

Más dimenzióban élünk
Nem hagyom magam neked
A szív beleszakad néha-néha
De akkor sem engedek
Kemény ez a páncél, kemény ez a lélek
Már nem harcolok veled
Egyenes az út, előre nézek
Nem leszek lelketlen gépezet

Kösz, de ebből nem kérek még egy kört
Köszi, ebből bőven elég volt
Köszönöm, hogy nem követsz az instán
Mert vizet iszok, és nem bort
Tiszta tekintettel nézek a tükörbe
Nézem, csak nézem, de nem lett görbe
Hamis vízió
Kösz, de nem kell több illúzió

Más dimenzióban élünk
Nem hagyom magam neked
A szív beleszakad néha-néha
De akkor sem engedek
Kemény ez a páncél, kemény ez a lélek
Már nem harcolok veled
Egyenes az út, előre nézek
Nem leszek lelketlen gépezet

Tudom azt, hogy ki vagyok
És hogy mit akarok
Ha nincs más dolgod
Csak szidj
Éppen csak felrúgom a faszba a szabályokat
És nem hallgatok meg kéretlen tanácsokat
Mindegy mit csinálok, jön a duma
Minek ez a fáradt hiszti
Mindegy mit pakolok ki
Kommentben illik szidni
A sok csitri 10-től 20-ig
Megmutatja az utat nekem a csúcsig
Jól van, jól van, mindent elhiszek
Mert nálad jobban nem csinálja senki sem
Kérem a reggeli kávém meg az esti borom
Legyél te menő, én meg csak próbálkozom

Más dimenzióban élünk
Nem hagyom magam neked
A szív beleszakad néha-néha
De akkor sem engedek
Kemény ez a páncél, kemény ez a lélek
Már nem harcolok veled
Egyenes az út, előre nézek
Nem leszek lelketlen gépezet

Nem leszek másnak bábja
Köszi, ebből bőven elég volt
Minden nap bohócot játszva
Meguntam, hogy nem kapok szép szót
Ez a porszem már tisztán látja
Másnak mondd
Nekem éppen elég volt
Elég volt, elég volt!

Más dimenzióban élünk
Nem hagyom magam neked
A szív beleszakad néha-néha
De akkor sem engedek
Kemény ez a páncél, kemény ez a lélek
Már nem harcolok veled
Egyenes az út, előre nézek
Nem leszek lelketlen gépezet