Riddler - Analóg (közr. Testament Rec.)

/Riddler/
Élhetnék a klisével, hogy a csapat visszatért
Érlelődtünk a pincében, mint egy palack bikavér
Jót tettek az évek, és ez ugyanaz az ősi tánc
Van, amin nem változtat pár heg meg a többi ránc
Mindig a korral jövök, ja ez az öregség jele lehet
Sok minden elmúlhat, de a Szövetség ereje nem
A földbe még nem temetem a tollam, mert erősen
Tartok tőle, hogy nélküle mi marad belőlem
Az ütőerőmben bízom, meg a kitartásomban
Mindig fel tudtam állni, hiába vitatták sokan
Hogy itt legyek annak is, aki csak most fedez föl,
Meg annak, akivel együtt lettem felnőtt a gyerekből
Testament Rec-estől éled fel az időgép
Tessék itt a válasz, százszor kérdezted, hogy mi történt
Indul a hullámvasút, és lehet utazni rajta
Elszabadul a múlt, mint a Jurassic Parkban

/Ali/

Ez az élet direkt íve, mi a direktíva
Itt a szinergia, ha direkt torz a szimmetria
Egyikünk erre (arra), a másik meg csak áll
Néma pixelek közt egy sakál ordibál
Tekinteted gyufa, az eltelt évek parázs
Belobbant a nagybetűs, aludj el kis Balázs
Képző, tervgraf, visz a meló szerpentin
Átér a zene, lusta megfolyt terpentin
Utoljára láttál még csak egy kölyök
Azóta férj, apa, veletek mindörökk’
De éhezem a beatet még élvezem a flowt
Hozd elém a leganyább-anyabaszót
Szópárbaj párban vívás asszó
Nincs lasszó, ha a torkodon akad a szó
A visszataps szól, csak egy rövid pauza
A zene nekem mindig az életem pausza

/Pheta/
Kéz ki a zsebből! Nesze, szívedre egy pálesz
A kómádból felrázz, ugye várod ezt
Itt a most!, felesleges, nincs mire már
Várni, a lábad ólom, szíved cérnaszál
Szárnyakra kel fel, megkerüli múltad
Felemeli fejét, de nem úgy, ahogy tanultad
Új a postás, reményt hozott expresszzel
Odadobja, no mani, ingyen van, ő nem cash-sel!
A kedve egybe, nincs ideje, siet
Csípni való a pofa, megtölti a szívet
Rárúg a vasra, köp egyet a motorja
Holnap is benéz, a titkait bedobja
Belép a körbe, hová nem engedtél senkit
Állj már le légyszi, ne tekerd a verklit
És nem ferdítek, tényleg megkarcol a dolog
A múltidőbe tett napokra, tudod, mennyit gondolok

/Bozko/
Le a mélybe, gyere végre, itt a vége az útnak a széle
Hogyha hozom, már rég unatkozom, lapozom a múltat
És azt mondom: hogyha visztek, majd mindent hoztok
Loptok innen és onnan szoptok,
Majd szóltok, mikor ijedjek meg,
Te tudatlan, ne nézz, mer' neked megyek
Lepereg minden, mint az esőcseppek,
Már nem hatnak fúziók, elepedek
Mert eleve az elme veret, húznak flessek
A szavakkal festek, gáncsolok, estek
És lestek, hagyjad már, itt mind képtelenek
Önállóra gondolatra, csak nézegetnek
És mondja, amit más, mindent kritizál,
Csak a hülye ordít tesó, kicsinál
Kipipál az élet, szétszór a szélbe
Odakerül mindenki, ahova kérte

/TM/
Ez itt a testament, neked ez extra-terrestrial ,
Haver ez meglep, ez nem trap
Ez nem new wave, hanem madafaka
Old school rap, itt TM blocka-blocka
Leszarom, ki mit rak az asztalra,
Hogy ha a fanjaid mind agyatlan Isten barma,
Mutass fel valamit, és ne a tune-t told rá a hangra,
Már mondtam, ülj vissza a padba ,vagy...
Húzz el a faszba, ez az úttörők terepe,
Kik lerakták az alapot, ha mi nem lennénk, te sem..
Eleve ne feleselj velünk, a két kezemen,
Megszámolom, hány MC real, hánynak neve sem
Kerülhet szóba, vagyis szóra sem érdemes,
Nem MIC való nektek, hanem hátulról a kékeres
Vagy úgy jártok mint 69, ha csak keménykedtek,
De éles helyzetben ti életképtelenek lesztek
Éles képekben nem fogalmaztam szépen, de ezt látom
Mint a többiek is, csak más szavakkal barátom.
na ennyi volt lezárom soraim, de visszatérek, hogy ha rámtalál savatok attól nem tartok nem félek. 4 real