Lerch István - Szomorú város

Bezárult egy kapu, lehullott egy függöny, szép.
Sok utcából a remény elfutott, mint aki félt.
Az éj fölé hófehér pára száll,
Egy plakát arc és egy lány
A csukott mozi előtt egy csodára vár.

És lassan átölel a szomorú város,
Távoli dallam szól valami holnapról.
És a mesebazár ócska redőnyeit lehúzzák.
Engem is átölel a szomorú város,
Nem jó így nélküled
És ezt nem mondhatom el neked.

Azt mondtad, hogy szeretsz, s én nem kérdeztem soha, miért.
És fontosabb lett nekem a szabadság a szerelmednél.
Minden esély, minden út nyitva áll.
Erre vágytam, miért fáj
Az, hogy senkihez sem tartozom már.

És lassan átölel a szomorú város,
Távoli dallam szól valami holnapról.
És a mesebazár ócska redőnyeit lehúzzák.
Engem is átölel a szomorú város,
Nem jó így nélküled
És ezt nem mondhatom el neked.

Magára zárja minden ajtaját,
Gonosz szellem járja át.
Segíts hát! Mondd azt, hogy mindez ébredésig tart,
S reggel elfelejtjük majd.

És lassan átölel a szomorú város,
Távoli dallam szól valami holnapról.
És a mesebazár ócska redőnyeit lehúzzák.
Engem is átölel a szomorú város,
Nem jó így nélküled
És ezt nem mondhatom el neked.